fbpx

7 lépés

… a jól átgondolt piaci bevezetéshez.

Mit tudhat meg cikkeinkből?

Ön most az Innogrant Innovációs Magazinban található egyik cikket olvassa online formában.

Reményeink szerint azon túl, hogy betekintést nyerhet egy fejlesztéseket támogató innovációs tanácsadó életébe, számos érdekes kalandra is invitáljuk Önt olyan történeteken keresztül, amelyek kihatással lehetnek az Ön következő fejlesztésére is. 

Esetleg pozitív irányba billentve a mérleget, amelyiknek egyik serpenyőjében a sikeres új termék, míg a másikban egy újabb tucatáru szerepel.

Mindezek mellett pedig szeretnénk Önt megismertetni jónéhány olyan módszerrel és fogalommal is, amelyeket eddig esetleg csak rövidítésben látott, és talán kicsit félt is bárkitől megkérdezni. „Elnézést, nekem mekkora a TRL-em?” vagy „Nem baj, ha gőzöm sincs róla, hogy jó-e, ha kicsi az MVP-m SOM-ja?”. Ezekre és hasonló kérdésekre is igyekszünk Önnek választ adni a kiadványban, de akkor sincs gond, ha maradna még kérdése. Igyekszünk mindre válaszolni, akár személyesen is.

Kellemes időtöltést kívánunk!

Tegyük fel, hogy az Ön cége minden olyan információval rendelkezik, mely a termék piacképességének megállapításához szükséges, és egyértelműen látszik az is, hogy a projekt nagy reményekkel kecsegtet.

Innentől kezdődik az a munka, mely során a MIÉRT-ek és a MIÉRT NEM-ek HOGYAN-ná változnak.

7 lépés a jól átgondolt piaci bevezetéshez

1. Piacképesség elemzés

Ha már túl vagyunk az előzetes piacképesség vizsgálaton, akkor megerősítést kaphattunk arra vonatkozólag, hogy a fejlesztés alatt álló termékünkbe érdemes tovább invesztálnunk, mert várhatóan sikeres lesz, és már azt is tisztábban láthatjuk, hogy kik lesznek a potenciális vevőink.
Ha viszont ezt eddig elmulasztottuk, akkor mindenképpen pótoljuk, hiszen enélkül csak egy íróasztal mellett fogjuk megtervezni mind a termékünket, mind az üzleti tervünket, anélkül, hogy a leendő vevőinknek esélyt adtunk volna, hogy bármilyen visszajelzést adjanak a termék- vagy üzleti koncepciónkra vonatkozóan.

2. Tervezni kell

A modern termékfejlesztés egyik sarokpontja, a Lean Startup megközelítés, a folyamatos fejlesztés-tesztelés-vevői visszacsatolás-továbbfejlesztés ciklusára teszi a hangsúlyt. De hogy lehet egy üzleti tervet összerkani úgy, hogy a vevői visszajelzések alapján nemhogy az üzleti modell módosulhat, hanem még a termék is..?

Makovecz Imre egyik elhíresült mondása volt, hogy „Az én épületeimet nehéz tisztán tartani. De kell.” Nos, ugyanez igaz az üzleti tervezésre is: a Lean Startup megközelítés megnehezítheti a tervezési folyamatot, de ezt nem tudjuk nélkülözni. Inkább fogadjuk el, hogy a valóság sohasem úgy valósul majd meg, ahogy az üzleti tervben leírtuk, de az a mindenkori tudásunkat tükrözi az akkori (!) helyzetre és üzleti lehetőségekre vonatkozóan.

És hogy ez miért jó? Egy szemléletes példával élve, azért, hogy legyen mitől eltérni. Pont, mint egy MÁV menetrend esetén.

3. Helyzetértékelés

A TÉIX piacképesség vizsgálata a fejlesztés korai fázisában előzetesen felvillantotta számunkra a javasolt utat, de ezt mindössze gyorselemzés jelleggel tette, a Pareto 20/80-as szabályra építve. Amikor a piaci bevezetésre készülünk, akkor már a termékfejlesztésünk utolsó fázisában járunk! Ne essünk abba a hibába, hogy aktuálisan is tényként fogadjuk el minden korábbi megállapítását, hiszen időközben akár fél-egy év is eltelt!

Annak érdekében, hogy a terveinket a valós aktuális piaci környezethez tudjuk illeszteni, szükség van a jelenlegi helyzet alapos értékelésére!

4. Ne felejtsük el a célokat

Egy néhány hete megjelen cikk a Lean Startup kritikájaként veti fel, hogy a fenti ciklussal túl inkrementális szintre viszi le a termékfejlesztést, hol maradnak a kirobbanóan új termékek? Vagy ahogy Steve Jobs fogalmaz: „Nem a vevő dolga, hogy tudja, mit akar.” Akkor most mi legyen? A cikk javaslatával mi is egyetértünk. Induljunk ki a stratégiából, és határozzuk meg, mitől fogunk mi győzni. Így megszülethetnek az igazán áttörő elképzelések. Majd ha már ezeket elfogadtuk, akkor a Lean Startup féle kísérleti megoldásokat (~MVP) ezekre építhetjük. Az üzleti tervünkben pedig hozzárendelhetjük a fejlesztési, szervezeti, termelési célokat és meghatározhatjuk a KPI-okat (KPI = Key performance indicator, kulcs teljesítmény mutató, a cél számszerűsített, igazolható és nyomonkövethető értéke).

5. Modellezzünk, mint a gyerekek!

Ne felejtsük el, hogy az új termékünk fejlesztésekor és piaci bevezetésekor sokszor mi is gyerekcipőben járunk. Így hát vegyük elő bátran a gyermeki énünket, és ha már rendelkezésre állnak a háttérelemzések és a helyzetértékelés, akkor fogjunk neki modellezni.

Ehhez kiváló segítséget adhat a ’Business model canvas’ (BMC), ami a vevői értékajánlatot helyezi a központba és ebből kiindulva segít egyik irányban levezetni a bevételi lehetőségeket, végig vevői megközelítésben, a 4C modellre* építve. Másik oldalról pedig Lean megközelítésben megmutatja, hogy milyen kulcs-tevékenységek szükségesek a vevő által észlelt érték biztosításához (minden más tevékenység felesleges..), és ez hogyan vezet a költségoldal modellezéséhez. Ha gondunk van a BMC „játékleírásával”, bátran vonjunk be szakértőt.

A modellezésnél pedig merjünk tévedni, ez vezethet az optimális modell kialakításához. Vagy, ahogy a Google-nél javasolják: „Trial and error” (próbálkozz és hibázz)!

4C modellCustomer value, Convenience, Cost, Communication (a vevő számára biztosított érték, a termékhez való hozzájutás kényelme, a megszerzés költsége és a vevővel folytatott kommunikáció)

6. Ördög a részletekben

Ahogy a TÉIX a termékünk továbbfejlesztésére vonatkozóan, úgy az Üzleti modell canvas az üzleti lehetőségeinkre adott egy átfogó képet. Annak érdekében viszont, hogy holnap a kollégák is (akik nem mentek fel velünk a hegyre, hogy lássák az átfogó képet) tudják, hogy mit kell tenniük a cél eléréséhez, szükséges részletekbe menően megtervezni:

  • a piaci bevezetés útvonalát és az értékesítési tevékenységeket, amelyek a bevételeket eredményezik;
  • menedzsment és szervezeti kereteket, amelyek működési oldalról támogatják az üzleti tevékenységeket, ugyanakkor termelési oldalról biztosítják az értékesítéshez elegendő kapacitást és a megfelelő tudást (capacities & competencies);
  • a funkcionális területek tevékenységét, hogy a folyamatos termékfejlesztés biztosított legyen K+F oldalról, az üzleti tevékenységek támogatást kapjanak marketing oldalról, és hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű termék kerülhessen a piacra termelési oldalról, hogy csak a legszükségesebb funkciókat említsük.

A fenti tevékenységek kiemelten fontosak ahhoz, hogy a célokat elérjük, de ne felejtsük el, hogy egyrészt a feladatokat végző erőforrásoknak mindig ára van (költség), valamint azt se, hogy ezt a játékot bizony pénzre játsszák. Így az üzleti terv öncélú mindaddig, amíg át nem konvertáljuk forintra (vagy eurora, dollárra, tetszés szerint..).

Azaz minden üzleti terv „esszenciája” a pénzegységre „konvertált” üzleti kép: a pénzügyi terv. Már az is hasznos lépés, ha eljutunk egy eredménytervig, de még hasznosabb, ha a következő évek tervezett eredménye alapján azt is meg tudjuk mondani, hogy hogyan térült meg az eddigi befektetésünk. És mivel itt már csak projekciókra építhetünk (amiben benne van a tévedés lehetősége), így a legjobb, ha még az egyes tényezők lehetséges eltéréseinek a megtérülésre gyakorolt hatását (érzékenységét) is megvizsgáljuk.

7. Újratervezés

A 2. pontban már arra jutottunk, hogy az üzleti terv mindig az aktuális tudásunkat tükrözi. Mivel a piaci környezet változik, és a mi tudásunk is folyamatosan bővül, így nincs mese, ezt az üzleti tervnek is tükröznie kell. De hát hogyan? Úgy, hogy ne féljünk hozzányúlni a tervünkhöz! Sőt! Eleve már az első tervezéskor ütemezzünk be, negyed v. féléves felülvizsgálatokat, eleve bebiztosítva, hogy MÓDOSÍTANI FOGJUK A TERVET!

Ez segíthet legyőzni azt az általános elképzelést, hogy az egyszer (régen) elfogadott 5 éves tervet kell tartanunk, mert különben mi lesz? Hát semmi. Lesz egy új terv, ami már a mostani tudásunkat és üzleti lehetőségeinket tükrözi, a korábbiaknál messze pontosabban.

Olvasta már
magazinunkat?

Adja meg email címét, és elektronikus formában elküldjük Önnek!

Email címe megadásával és az űrlap kitöltésével Ön hozzájárul ahhoz, hogy email címét az Innogrant Magazin kiküldése céljából kezeljük.

Válaszolunk kérdéseire.
Bármikor.

Forduljon hozzánk bizalommal! Szakértő tanácsadó kollégáink a lehető leghamarabb igyekeznek válaszolni Önnek. 

Vagy írja le üzenetben kérdéseit!