Ön most az Innogrant Innovációs Magazinban található egyik cikket olvassa online formában.
Reményeink szerint azon túl, hogy betekintést nyerhet egy fejlesztéseket támogató innovációs tanácsadó életébe, számos érdekes kalandra is invitáljuk Önt olyan történeteken keresztül, amelyek kihatással lehetnek az Ön következő fejlesztésére is.
Esetleg pozitív irányba billentve a mérleget, amelyiknek egyik serpenyőjében a sikeres új termék, míg a másikban egy újabb tucatáru szerepel.
Mindezek mellett pedig szeretnénk Önt megismertetni jónéhány olyan módszerrel és fogalommal is, amelyeket eddig esetleg csak rövidítésben látott, és talán kicsit félt is bárkitől megkérdezni. „Elnézést, nekem mekkora a TRL-em?” vagy „Nem baj, ha gőzöm sincs róla, hogy jó-e, ha kicsi az MVP-m SOM-ja?”. Ezekre és hasonló kérdésekre is igyekszünk Önnek választ adni a kiadványban, de akkor sincs gond, ha maradna még kérdése. Igyekszünk mindre válaszolni, akár személyesen is.
Kellemes időtöltést kívánunk!
vélhetően már talált érdekes javaslatokat az első részben is arra vonatkozóan, hogy a koronavírus-járvány okozta válság első néhány hónapját követően milyen lépéseket érdemes megtenni, hogy a cége ne legyengülve, hanem éppen ellenkezőleg, megerősödve jöjjön ki a válságból.
Ebben a második részben a három további kritikus területről és lehetséges lépésekről olvashat.
A harmadik terület a munkavállalói közösség megtartása, hiszen mi mélyen hiszünk abban, hogy a sikeres vállalkozás kulcsa az összetartó és motivált csapat, kiemelten tudásgazdaságban működő vállalkozások esetén. A jelenlegi válsághelyzet és annak vállalati kezelése pedig vagy tönkreteszi vagy megerősíti a szervezetben dolgozók kohézióját. Az egyértelmű, hogy sok vállalkozás fog tömeges elbocsájtásba kezdeni a túlélés vagy az esetleges csőd miatt, ezt jelzi az is, hogy szinte mindenhol 1-2 hónapon belül több százezres munkanélküliséggel számolnak hazánkban, de 1 milliós előrejelzések is elhangzottak már. Az Ipsos már 2020 április első heti felmérése alapján is azt tapasztalta, hogy a felnőtt lakosság 7%-a elvesztette a munkahelyét a válság következtében. Az IVSZ kutatásában
a foglalkoztatotti létszám kapcsán a válaszadók 53%-a számol valamilyen mértékű negatív hatásokkal,
harmaduk viszont semleges választ adott a kérdésre. Mi arra buzdítjuk Önöket, hogy tegyenek meg mindent, amit tudnak az alkalmazottaik megtartása érdekében, mind emberi, mind gazdasági okokból, hiszen
és akkor még nem is beszéltünk a betanítás időigényéről és költségéről, illetve az elveszett tudásról, amit egy kulcskolléga távozása jelent.
Lehetőségeik mérlegelésekor és döntéseik során a vállalkozásra és a tulajdonosokra gyakorolt hatások mellett legalább annyira, ha nem még fontosabban jelenjenek meg az ott dolgozókra gyakorolt hatások is.
Miután felmérték, ismertessék munkavállalóikkal, hogy a kialakult helyzet rövid (2-3 hónapos), illetve középtávon (6-12 hónap) milyen hatásokkal lehet a vállalkozáson keresztül rájuk. Ezt követően ismertesse az elképzeléseiket, intézkedéseiket, melyekkel ezt kezelni szeretnék, és amennyire lehet, vonja be a munkavállalókat az őket is érintő döntésekbe, hiszen a hatások ismeretében akár konstruktív megoldásokkal is előállhatnak. Ha a szervezet túl nagy ahhoz, hogy mindenkit bevonjanak a lehetőségek kidolgozásába, úgy kérjen csoportos visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy melyik, a vezetőség által is elfogadható alternatívát valósítsák meg. Ezáltal sokkal inkább el fogják fogadni az intézkedéseket és a közösség részének fogják érezni magukat. Továbbá jobban kitartanak a vállalkozás mellett az esetleg szükséges megszorító intézkedések alatt is.
A gazdasági válság kezelésére várható, hogy a jelenlegiek mellett további foglalkoztatás-megtartó intézkedés kerül majd bevezetésre, mellyel Ön is megtarthatja a nehezen felépített munkavállalói csapatát. (Nincs ideje ennek a figyelésére? Kérjen kollégáinktól naprakész információkat, vagy rendszeres tájékoztatást!)
Ismét egy kicsit a kereteken kívüli gondolkodásra ösztönözzük. Gondolt már arra, hogy mi lenne, ha az iparágban most elbocsájtott alkalmazottak közül a legjobbakat igyekezne már most megtalálni és felvenni? Vagy ha erre nincs forrás, akkor előzetesen megállapodni? Valószínűleg nem sok versenytársa fog így gondolkodni és rendkívül hálás, lojális csapattagok lehetnének a jövőben a nehéz időszakban felvettek, így megéri nyitva tartani a szemüket a válság közben is. De ha nem tudja most alkalmazni őket, az előzetes megállapodás biztonságtudatot adhat a számára, az Önök számára pedig egy humán erőforrás pool-t. Továbbá jó eséllyel ebben az időszakban a toborzási költségeik is alacsonyabbak lehetnek, mint majd a válságot követő talpra-állási időszakban, amikor mindenki igyekszik visszanyerni az eredeti piaci pozícióját és kapacitásait.
A negyedik terület, melyet most a vállalatok többsége teljesen parkoló pályára tesz az a kutatás és fejlesztés. Holott, ez most kulcskérdéssé válhat, a korábbiakban részletezett megváltozó fogyasztói igények miatt. Ráadásul, nem feltétlenül csak alkalmazkodásban kell gondolni, hanem lehet, hogy új lehetőségeket, piaci réseket teremt a jelenlegi helyzet (lásd: alkoholos kézfertőtlenítők vagy a különféle maszkok, akár siket-némáknak).
Értékelje, hogy mely fejlesztési ötletére milyen hatással lesz a piac megváltozása, majd rangsorolja őket, hogy melyek lehetnek a kulcsfejlesztéseik. Így erőforrásaikat fókuszálni tudják a legéletképesebb projektjeikre. (Ehhez a rangsoroláshoz nyújthat segítséget a TÉIX nevű termékünk, melyről itt olvashat bővebben.)
Lehet, hogy némelyik versenytársa fejlesztési előnyben van? Itt a lehetőség őket behozni. Fókuszáljon a kulcsfejlesztéseire és kerüljön piaca élére.
A gazdasági válság kezelésére várható, hogy különféle fejlesztéstámogatási eszközök kerülnek bevezetésre hazánkban. Hamarosan jelentkezünk ezzel kapcsolatban egy tartalmas összefoglalóval, kövesse Facebook oldalunkat, hogy az elsők között olvashassa el
Ha esetleg Ön is a vállalatvezetők azon többségébe tartozik, ahol nincs írott üzleti és stratégiai terv, vélhetően a jelenlegi események akkor is felforgatták a terveiket. Emiatt még inkább szükség van átgondolni, hogy – a home office-ra való átállást követően – mi lesz fél-1 év múlva. Ráadásul a bizonytalanságokat az is növeli, hogy még a válság elején vagyunk, így nem látjuk a gödör alját sem.
Lehet, hogy egyértelműnek hangzik, viszont mégis azt tapasztaljuk, hogy sokan nem tudják elfogadni, hogy az üzletmenet és piac megváltozik, sőt valószínűleg nem is csak ideiglenesen pár hónapra, hanem végérvényesen.
Ha úgy gondolja, hogy a fent kiemelt bizonytalanságok miatt most nem érdemes tervezni, mert úgy sem úgy lesz ahogy eltervezik, akkor sajnos ki kell, hogy ábrándítsuk, mert tévútra viheti. Nem fölösleges időpazarlás a tervezés, még ha valószínűleg tényleg nem is minden úgy fog alakulni, ahogy terveztük. Hiszen csak egy tervvel a kezünkben tudjuk „mihez szedni a lapokat”, és lesz mit kommunikálni a tulajdonosok és a kollégák felé. Ettől a szervezet kulcsszereplői úgy érzik majd, hogy valaki tényleg gondolkodott azon, hogy merre is tart a hajó, amiben közösen eveznek, és nem csak a hullámok sodorják ide-oda. Ha Önt mégis zavarja, hogy nagy az eltérés a terv és a tény között, akkor már a tervezéskor készítsen több terv-variációt a legvalószínűbb 3-4 szcenárióra, így vélhetően gyorsabban tudnak alkalmazkodni, kevesebb emberrel kell elfogadtatni, hiszen a valószínű eshetőségekre is felkészültek már előre.
Egyébként is fontos, de a jelenlegi helyzetben viszont kritikus lehet, hogy van-e vészforgatókönyve a cégnek, azaz mit fog csinálni, ha minden szinte a legrosszabbul alakul, hiszen a céges tervek általában az álmainkat tartalmazzák.
A GVI kutatása szerint a több mint 9000 hazai válaszadóból 85% nem rendelkezik vészforgatókönyvvel és csak 40%-uk dolgozik jelenleg ilyen terven.
Ha ez előre ki van dolgozva, nagyobb az esélye, hogy szükség esetén nem lesz kapkodás és kevesebb kárral lehet átvészelni az időszakot. Persze mi is abban bízunk, hogy erre sose lesz szüksége. Tekintsen rá úgy, mint egy biztosításra: kell, hogy legyen, de reméljük, hogy nem kell használnunk.
Mint korábban is írtuk, a döntésekbe igyekezzen mindenkit bevonni, viszont a tervezésnél ez egy 100 fős cégnél már nehezebben megoldható. Ettől függetlenül azt javasoljuk, hogy a tervezésbe is minden részlegről és minden pozícióból vonjon be alkalmazottakat is a vezetőség mellett, két okból. Egyrészt, így több nézőpont fog érvényesülni és olyan lehetőségek is felszínre jöhetnek, ami vezetői szemmel nem biztos, hogy eszünkbe jutna az eltérő nézőpont miatt. Másrészt pedig így nagyobb legitimitást fognak kapni a tervek, és valószínűleg mindenki jobban magáénak fogja érezni és küzdeni fog az elérésért. Természetesen ez csak akkor fog működni, ha a hierarchiából alacsonyabbról jövő jó kezdeményezések is átjuthatnak, és nem csak formális ez a bevonás. Ezek fontosságát nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hiszen mint magazinunk 32. oldalán is olvasható, a céges stratégiák meg nem valósulásának egyik fő oka, az hogy a kollégák nem értik vagy nem értenek egyet a célokkal.
Azonban elképzelhető, hogy a fentieknél rendhagyóbb megoldásra lesz Önnél szükség? Akkor ajánljuk figyelmébe gondolatébresztőnek az „anti-cégvezetőkről” szóló bejegyzésünket. Illetve ne felejtsen el időpontot kérni ingyenes online üzleti egyeztetésre Facebook oldalunkon.
Adja meg email címét, és elektronikus formában elküldjük Önnek!
Email címe megadásával és az űrlap kitöltésével Ön hozzájárul ahhoz, hogy email címét az Innogrant Magazin kiküldése céljából kezeljük.
Forduljon hozzánk bizalommal! Szakértő tanácsadó kollégáink a lehető leghamarabb igyekeznek válaszolni Önnek.
Vagy írja le üzenetben kérdéseit!